Liam Lawson

Liam Lawson ahhoz a versenyzőgenerációhoz tartozik, amelynek korántsem vezetett egyenes útja a Forma–1-be. Az új-zélandi pilótának hazája bajnokságaiban, az európai formaautós utánpótlás-sorozatokban, a német DTM-ben és a japán Super Formulában is bizonyítania kellett gyorsaságát. Amikor végre megkapta első F1-es lehetőségét, nem egy régóta tervezett bemutatkozás várt rá: váratlanul hívták be a sérült Daniel Ricciardo helyére. Pályafutásának későbbi fejezetei is hasonló fordulatokat hoztak: várakozást egy versenyzői ülésre, visszatérést a pilótafülkébe, előléptetést a Red Bullhoz, majd gyors visszahelyezést a testvércsapathoz.

Lawson pályafutása így egy olyan versenyző története, akinek újra és újra alkalmazkodnia kellett az új környezethez, és meg kellett ragadnia a lehetőségeket, gyakran alig kapva időt a felkészülésre.

A kezdetek Új-Zélandon

Liam Lawson 2002. február 11-én született az új-zélandi Hastingsben, és Pukekohe környékén nőtt fel. A térség szorosan kötődik az autósporthoz, részben a jól ismert Pukekohe Park versenypályának köszönhetően.

Már egészen fiatalon érdekelték az autók és a versenyzés, családjában azonban senki sem foglalkozott hivatásszerűen autósporttal. Édesapjának, Jarednek a fiával együtt kellett megtanulnia a gokartozás minden csínját-bínját, a technika beállításától kezdve magának a versenyzőnek a felkészítéséig.

Lawson azóta többször is beszélt arról, milyen jelentős szerepet játszott családja a pályafutásában. A versenyzés sokba került, szülei pedig még a családi házat is eladták, hogy finanszírozhassák további előrelépését. Nyilvánosan arról is beszélt, milyen áldozatokat kellett hozniuk testvéreinek és tágabb családjának az autósportos álmaiért.

A sikerek nem jöttek azonnal. A gokartban eleinte a mezőny végén versenyzett. Fokozatosan azonban olyan eredményeket ért el, amelyek meggyőzték családját arról, hogy törekvéseinek valódi alapjuk van.

A gokartozás után formaautóra váltott, és ott is hamar letette a névjegyét.

Az első formaautós bajnoki címek

Egyik első nagy sikerét a 2016/2017-es idényben aratta, amikor megnyerte az új-zélandi Formula Ford-bajnokságot. Lawson uralta a hazai sorozatot: a 15 futamból 14-et megnyert.

Ezután a nemzetközi mezőnyben folytatta. 2017-ben második lett az ausztrál Formula–4-ben, egy évvel később pedig a rendkívül erős német ADAC Formula–4-es bajnokságban is ezen a helyen zárt.

A 2018-as szezon jelentős előrelépést hozott. A Van Amersfoort Racing színeiben versenyző, 16 éves Lawson három futamot nyert, és összetettben második lett. Ellenfelei között olyan pilóták is szerepeltek, akik később szintén feljebb jutottak a formaautós ranglétrán.

A 16 éves új-zélandi Európába költözése újabb fontos lépést jelentett. Ha tovább akart haladni a Forma–1 felé, az európai mezőnyben is meg kellett vetnie a lábát.

A verseny, amely megnyitotta előtte a Red Bull ajtaját

2019 elején Lawson visszatért Új-Zélandra, hogy rajthoz álljon a Toyota Racing Seriesben, amely ma Formula Regional Oceania Championship néven ismert.

Az az idény egész pályafutásának egyik legfontosabb állomása lett.

Lawson honfitársával, Marcus Armstronggal küzdött a bajnoki címért, amelynek sorsa az utolsó versenyen dőlt el. Végül Lawson szerezte meg a Toyota Racing Series 2019-es bajnoki címét.

Ennél is fontosabb volt, hogy teljesítményével felkeltette a Red Bull motorsport-tanácsadója, Helmut Marko figyelmét. Lawson később külön kiemelt egy versenyt és egy előzését a Highlands Motorsport Parkban, amely megítélése szerint jelentős szerepet játszott abban, hogy felfigyeltek rá a Red Bullnál.

2019 februárjában csatlakozott a Red Bull Junior Teamhez.

A fiatal új-zélandi versenyző számára ez alapvető változást hozott. Megkapta az autósport egyik legismertebb utánpótlásprogramjának támogatását, és egyúttal világosabb út nyílt előtte a Forma–1 felé.

Formula–3: egyre nagyobb elismerés

Lawson 2019-ben az MP Motorsporttal mutatkozott be az FIA Formula–3-as bajnokságában. A mezőny egyik legfiatalabb tagjaként két dobogós helyezést szerzett, és a 11. helyen zárta újoncidényét.

Az Euroformula Open szezonjának egy részében is rajthoz állt: több győzelmet aratott, és annak ellenére második lett a bajnokságban, hogy nem vett részt a teljes idényben.

2020 elején visszatért a Toyota Racing Seriesbe. Ezúttal nem sikerült megvédenie a címét, és a második helyen fejezte be a szezont.

Második FIA Formula–3-as idényében viszont jelentősen javult a teljesítménye. A Hitech Grand Prix-hez igazolva 2020-ban három győzelmet szerzett, és összetettben ötödik lett.

Ezekkel az eredményekkel feljebb léphetett a Forma–1 előtti utolsó jelentős utánpótlás-kategóriába, az FIA Formula–2-be.

Formula–2 és bajnoki küzdelem a DTM-ben

A 2021-es idény szokatlanul alakult Lawson pályafutásában, hiszen egyszerre két, egymástól nagyon eltérő kategóriában versenyzett.

A Formula–2-ben a Hitech Grand Prix-nél maradt, és rögtön megmutatta gyorsaságát. Már legelső versenyhétvégéjén, Bahreinben megnyert egy sprintfutamot, újoncidényét pedig végül a nyolcadik helyen zárta.

Formaautós szereplése mellett egy teljes DTM-idényt is teljesített.

A nagy múltú német bajnokságban az AF Corse Ferrari 488 GT3-asát vezette. A főként formaautókon nevelkedett pilóta számára ez egészen más technikai kihívást jelentett, Lawson mégis a bajnoki cím egyik fő esélyesévé vált.

Három futamot nyert, és a bajnokság éllovasaként érkezett a Norisringen rendezett utolsó fordulóra. A drámai szezonzárón azonban kicsúszott a kezéből a bajnoki cím, így másodikként zárta az idényt.

DTM-szereplése a bajnoki cím nélkül is az egyik legegyértelműbb bizonyítéka lett annak, milyen gyorsan képes alkalmazkodni egy másfajta versenyautóhoz.

Az utolsó év a Formula–2-ben

Lawson 2022-ben a Carlinhoz igazolt az F2-ben.

A szezon során négy futamot nyert, és rendszeresen dobogóra állt. A végső tabellán a bajnok Felipe Drugovich és Théo Pourchaire mögött harmadik lett.

Eközben a Red Bull kötelékében betöltött szerepe is változott. Már nem csupán utánpótlás-versenyző volt: lehetőséget kapott Forma–1-es autók vezetésére, és a Red Bull Racing, valamint az AlphaTauri tartalékpilótája lett.

2022 végére már nem az volt a kérdés, hogy képes-e magas szinten megállni a helyét az utánpótlás-sorozatokban, hanem az, mikor kap valódi lehetőséget a Forma–1-ben.

A japán próbatétel: Super Formula

Miután a 2023-as szezonra nem jutott Lawsonnak Forma–1-es ülés, a Red Bull szokatlan utat választott.

Japánba küldte.

Lawson a Team Mugenhez csatlakozott a Super Formulában, a világ egyik leggyorsabb formaautós sorozatában. Új autó, ismeretlen pályák, más gumik és egy teljesen eltérő autósportos közeg várta.

Az eredmények azonnal jöttek.

Már első versenyét megnyerte a Fuji Speedwayen, ezzel a Super Formula modern korszakának első olyan versenyzője lett, aki győzelemmel mutatkozott be. A szezon során további két sikert aratott, és az utolsó fordulóig harcban állt a bajnoki címért.

Végül második lett a bajnokságban, mindössze nyolc ponttal lemaradva Ritomo Mijata mögött.

A japán idény ismét rávilágított Lawson pályafutásának egyik meghatározó vonására: arra, hogy teljesen új környezetbe kerülve is rövid idő alatt versenyképessé tud válni.

Ugyanebben az évben azonban megérkezett az a lehetőség is, amelyre gyerekkora óta várt.

Váratlan bemutatkozás a Forma–1-ben

A 2023-as Holland Nagydíj hétvégéjén Daniel Ricciardo egy szabadedzésen történt balesetben eltörte a kezét. Az AlphaTaurinak helyettesre volt szüksége, Liam Lawson tartalékpilóta pedig megkapta azt a telefonhívást, amely megváltoztatta a pályafutását.

Felkészülés nélkül vágott neki első hétvégéjének a nehéz zandvoorti körülmények között, és a 13. helyen fejezte be a futamot.

Ezután Monza, Szingapúr, Szuzuka és Katar következett.

Legkiemelkedőbb eredményét Szingapúrban érte el. Lawson bejutott a Q3-ba, majd kilencedik lett a futamon, megszerezve első két Forma–1-es pontját.

Öt nagydíj után a felépült Ricciardo visszatért a pilótafülkébe, Lawson pedig ismét tartalékpilótaként folytatta.

Sikeres beugrása ellenére a 2024-es szezonra nem kapott állandó versenyzői ülést.

Egy év várakozás és egy második lehetőség

A 2024-es idény nagy részében Lawson nem versenyzett. A Red Bull és testvércsapata tartalékpilótájaként dolgozott, teszteken vett részt, és várta az újabb lehetőséget.

Ez a szezon utolsó hat fordulója előtt érkezett el.

Az RB úgy döntött, megválik Daniel Ricciardótól, akinek a helyét az Egyesült Államok Nagydíjától Lawson vette át.

Ezúttal nem egy sérült versenyző rövid távú helyettesítéséről volt szó. A Red Bullnak hat nagydíja volt arra, hogy felmérje Lawson teljesítményét, mielőtt dönt a következő évi pilótafelállásáról.

Az új-zélandi pontokat szerzett, és rövid szereplése végül elégnek bizonyult ahhoz, hogy pályafutása jelentős előléptetésével jutalmazzák.

Előléptetés a Red Bull Racinghez

A 2024-es szezon után a Red Bull úgy döntött, megválik Sergio Péreztől. A többszörös világbajnok Max Verstappen mellett megüresedett ülésbe Lawsont választotta.

2025 elején így az új-zélandi már a Red Bull Racing első számú csapatánál találta magát.

Első időszaka azonban rendkívül rövidre sikerült az istállónál.

A nehéz ausztráliai és kínai nyitóforduló után a Red Bull a versenyzők felcserélése mellett döntött. Lawson a Japán Nagydíjtól visszatért a Racing Bullshoz, Verstappen melletti helyét pedig Cunoda Júki vette át.

Újabb hirtelen változás volt ez egy olyan versenyző számára, aki több évet várt egy állandó Forma–1-es lehetőségre. A Racing Bullshoz visszatérve azonban fokozatosan egyre jobb eredményeket ért el, és a szezon során többször is pontot szerzett. Teljesítményével biztosította helyét a csapatnál a következő idényre.

A 2026-os szezonban újabb ideiglenes lehetőséget kapott a Red Bull Racingnél, ahol a sérült Isack Hadjart helyettesítette. Három nagydíj után visszatért állandó ülésébe a Racing Bullshoz.

Lawson Forma–1-es útja tehát továbbra is szokatlanul alakul. Viszonylag rövid pályafutása során már többször váltott a tartalék- és a versenyzői szerepkör között, és ismételten megjárta az utat a testvércsapat és az első számú Red Bull Racing között.

Élet a Forma–1-en kívül

Bár hivatásos autóversenyzőként éli az életét, Lawson továbbra is szorosan kötődik Új-Zélandhoz.

A Forma–1-en kívül az egyik legfőbb hobbija a terepmotorozás. Már gyerekként vonzotta ez a sport, később pedig saját kis pályát is épített Új-Zélandon. Egyrészt a motorozás öröméért ül nyeregbe, másrészt azért, hogy a versenyhétvégéken kívül is aktív maradjon.

Az autósporthoz fűződő kapcsolata messze túlmutat a hivatásos versenyzésen. Lawson többször beszélt arról, hogy már egészen kicsi korától szereti az autókat és a versenyzést. Kedvenc filmjei közé tartozik a Verdák című animációs film, amelyet az autók iránti gyermekkori rajongásával köt össze.

Interjúiban rendszeresen hangsúlyozza családja fontosságát is. Anyagi és személyes támogatásuk tette lehetővé, hogy egy új-zélandi fiú a gokartozáson és a hazai formaautós sorozatokon keresztül eljusson Európába, végül pedig a Forma–1-be.

Különböző szakágak formálták versenyzővé

Lawson autósportos pályafutása sokszínűsége miatt is figyelemre méltó.

A Forma–1 felé vezető úton hagyományos formaautós utánpótlás-sorozatokban, a DTM-ben egy nagy teljesítményű GT-autóval, valamint az F1-en kívüli egyik leggyorsabb formaautós bajnokságban is versenyzett. Mindegyikben nyert futamokat.

Bajnok lett a Toyota Racing Seriesben, második helyen végzett a német Formula–4-ben és az Euroformula Openben, futamokat nyert az FIA Formula–3-ban és a Formula–2-ben, a bajnoki címért küzdött a DTM-ben, a Super Formulában töltött egyetlen évében pedig másodikként zárt.

Ez az út megkülönbözteti számos olyan versenyzőtől, aki szinte kizárólag az európai Formula–4 – Formula–3 – Formula–2 ranglétrán halad felfelé.

Lawsonnak különböző autókban, országokban és versenyzési kultúrákban kellett bizonyítania gyorsaságát.

Új-Zélandról az elitbe

Új-Zéland mérete ellenére gazdag autósportos hagyományokkal rendelkezik. Bruce McLaren, Denny Hulme, Chris Amon, Brendon Hartley, Scott Dixon és Shane van Gisbergen is sikeres pályafutást épített fel a nemzetközi autósport különböző szakágaiban.

Liam Lawson azokhoz a versenyzőkhöz csatlakozott, akik ezt a hagyományt a modern Forma–1-ben vitték tovább.

Útja nem egyetlen, fölényesen megnyert utánpótlás-bajnokságra vagy azonnali F1-es bemutatkozásra épült. Lehetőségek, váltások és próbatételek sorozata volt: az új-zélandi hazai pályáktól a német Formula–4-en, az FIA Formula–3-on és a Formula–2-n át a DTM-ig, a japán Super Formuláig, végül pedig a Forma–1-ig.

Családja áldozatvállalása tette lehetővé, hogy elinduljon ezen az úton. Az utánpótlásban elért eredményeivel helyet szerzett a Red Bull programjában. A különféle autókkal nyújtott teljesítménye sokoldalú versenyzővé formálta. Amikor pedig 2023-ban váratlan Forma–1-es lehetőséghez jutott, pályafutása új fejezetének kezdetévé tette azt.

Az új körülményekhez való alkalmazkodás képessége Lawson történetének egyik központi elemévé vált – attól kezdve, hogy fiatal versenyzőként Pukekohéban indult, egészen addig, hogy helyet kapott a Forma–1 rajtrácsán.