McLaren

A McLaren a Forma–1 történetének azon ritka példái közé tartozik, amikor egy csapatalapító a saját nevét viselő autóval nyert nagydíjat. Az új-zélandi Bruce McLaren 1968-ban hajtotta végre ezt a bravúrt, megteremtve a világbajnokság egyik legsikeresebb csapatának alapjait. A 2025-ös szezon végéig a wokingi székhelyű brit istálló tíz konstruktőri és tizenhárom egyéni világbajnoki címet szerzett. Történetét Ayrton Senna, Alain Prost, Mika Häkkinen és Lewis Hamilton is formálta, legújabb sikeres fejezetét pedig Lando Norris és Oscar Piastri írja.

Bruce McLaren, a csapatalapítás és az első világbajnoki címek

A McLaren története 1963-ban kezdődött, amikor az új-zélandi autóversenyző, Bruce McLaren Bruce McLaren Motor Racing néven megalapította saját versenycsapatát. Az istálló 1966-ban lépett be a Forma–1-be, és a Monacói Nagydíjon mutatkozott be. McLaren maga vezette az M2B-t, műszaki hiba miatt azonban fel kellett adnia a versenyt.

Az első győzelem az 1968-as Belga Nagydíjon, Spa-Francorchamps-ban született meg. Bruce McLaren Jack Brabham után mindössze a második olyan versenyző lett, aki a saját márkája által épített autóval nyert Forma–1-es világbajnoki futamot. Ebben az időszakban fontos erősítést jelentett a csapatnak honfitársa, az 1967-es világbajnok Denny Hulme is.

A csapat fejlődését tragédia árnyékolta be: Bruce McLaren 1970. június 2-án életét vesztette, miközben egy sportautót tesztelt a brit Goodwoodban. Az istálló irányítását Teddy Mayer vette át, aki biztosította a csapat további működését, és folytatta egy versenyképes alakulat felépítését.

Az alapító halála utáni első nagy siker 1974-ben érkezett el. A brazil Emerson Fittipaldi megnyerte az egyéni világbajnokságot, a McLaren pedig megszerezte első konstruktőri címét is. Két évvel később James Hunt újabb egyéni vb-címet szerzett: drámai csatában egyetlen ponttal előzte meg a Ferrari versenyzőjét, Niki Laudát.

Ayrton Senna, Alain Prost és a McLaren legsikeresebb korszaka

Az 1980-as évek elején Ron Dennis vette át a McLaren irányítását, érkezésével pedig egy újabb rendkívül sikeres időszak kezdődött. Ebben fontos szerepet játszott John Barnard tervező, aki megalkotta a forradalmi, szénszálas monocoque-kal épített MP4/1-et. Az új technológia alapvetően befolyásolta a Forma–1-es autók tervezését, és fokozatosan az egész mezőnyben általánossá vált.

A McLaren TAG-Porsche erőforrásokkal uralta az 1984-es szezont. Niki Lauda fél ponttal előzte meg csapattársát, Alain Prostot, és megszerezte harmadik világbajnoki címét. A csapat ekkor nyerte meg második konstruktőri világbajnokságát is. Prost ezt követően 1985-ben és 1986-ban is egyéni világbajnok lett.

A McLaren 1988-ban nyújtotta a legfölényesebb teljesítményét. A Honda-motoros MP4/4-gyel Ayrton Senna és Alain Prost a 16 nagydíjból 15-öt megnyert. A brazil megszerezte első világbajnoki címét, miközben francia csapattársával folytatott rivalizálása fokozatosan nyílt konfliktussá fajult.

1989-ben Prost lett a világbajnok, 1990-ben és 1991-ben pedig Senna diadalmaskodott. A McLaren ebben az időszakban sorozatban négy konstruktőri címet szerzett, megszilárdítva helyét az F1 történetének legsikeresebb csapatai között.

Az 1990-es évek végén újabb sikeres fejezet következett. Adrian Newey műszaki irányításával és Mercedes-motorokkal Mika Häkkinen 1998-ban és 1999-ben is egyéni világbajnoki címet nyert. A McLaren 1998-ban nyolcadik konstruktőri bajnoki címét is megszerezte. Az akkori versenyzőpáros fontos tagja volt David Coulthard, aki tizenhárom nagydíjat nyert a csapattal.

Lewis Hamilton és a McLaren hosszú várakozás előtti utolsó vb-címe

Az ezredforduló után a McLaren folytatta együttműködését a Mercedesszel, és rendszeresen az élmezőnyben harcolt. Újabb világbajnoki címére azonban 2008-ig kellett várnia.

Lewis Hamilton a 2007-es Forma–1-es bemutatkozása után a csapat meghatározó alakjává vált. Már első szezonjában Fernando Alonsóval és Kimi Räikkönennel küzdött a vb-címért, végül azonban második lett az összetettben. Az idényt a Ferrari bizalmas dokumentumaival kapcsolatos kémbotrány is beárnyékolta, amely miatt a McLarent kizárták a konstruktőri világbajnokságból, és jelentős pénzbírsággal sújtották.

Egy évvel később Hamilton megszerezte első világbajnoki címét. A 2008-as bajnokság csak a Brazil Nagydíj végén dőlt el, amikor a brit versenyző az utolsó kanyarokban megszerezte a számára szükséges ötödik helyet. Végül egyetlen ponttal előzte meg a ferraris Felipe Massát.

A következő években azonban a McLaren fokozatosan kiszorult a világbajnoki címért folyó küzdelemből. Bár Hamilton, 2010-től pedig a szintén világbajnok Jenson Button is a csapatot erősítette, a hosszú nyeretlenségi sorozat előtti utolsó győzelmét a 2012-es Brazil Nagydíjon aratta.

Az ezt követő időszak jelentős visszaesést hozott. Különösen problémásnak bizonyult a Hondával 2015 és 2017 között felújított együttműködés: a McLaren az erőforrások teljesítményhiányával és megbízhatósági gondjaival küzdött. Még a kétszeres világbajnok Fernando Alonso sem tudott érdemi javulást elérni.

Az eredmények a Renault-motorokra váltás, majd a Mercedes-erőforrásokhoz való visszatérés után kezdtek javulni. Daniel Ricciardo 2021-ben megnyerte az Olasz Nagydíjat Monzában, Lando Norris pedig másodikként ért célba. A McLaren csaknem kilenc év után nyert ismét Forma–1-es futamot.

A McLaren visszatérése az élre és a 2024-es konstruktőri világbajnoki cím

Alapvető változást hozott, amikor Zak Brown csatlakozott a McLaren vezetéséhez. Az amerikai vezető fokozatosan segítette a csapat átszervezését, műszaki részlegének megerősítését és új befektetések bevonását. A 2023-as szezon előtt Andrea Stella lett a csapatfőnök, aki korábban több műszaki pozíciót is betöltött.

A McLaren Lando Norrisszal és Oscar Piastrival vágott neki 2023-nak, az első futamok azonban rávilágítottak az autó jelentős gyengeségeire. A szezon során bevetett átfogó műszaki fejlesztések döntő fordulatot hoztak. Norris rendszeresen dobogóra állt, az újonc Piastri pedig a katari sprintfutamon aratott győzelmével is bizonyította a benne rejlő lehetőségeket.

A javuló versenyképesség 2024-ben is megmaradt. A McLaren jelentősen megerősítette műszaki csapatát, többek között a Red Bulltól érkező tapasztalt tervezővel, Rob Marshall-lal. Az aerodinamikai fejlesztésben Peter Prodromou játszott fontos szerepet.

A csapat első idénybeli győzelmét Norris szerezte a Miami Nagydíjon, ahol pályafutása első Forma–1-es sikerét ünnepelhette. Piastri a Magyar Nagydíjon aratta első győzelmét, majd Azerbajdzsánban újra nyert.

A McLaren fokozatosan megelőzte a Red Bull Racinget, a konstruktőri világbajnoki címért pedig a Ferrari vált a legfőbb ellenfelévé. A végső sorrend csak a szezonzáró Abu-dzabi Nagydíjon dőlt el, amelyet Norris nyert meg.

A McLaren 2024-ben megszerezte kilencedik konstruktőri világbajnoki címét, véget vetve a csapatbajnoki elsőségre való 26 éves várakozásnak. Az idényt 666 ponttal és hat győzelemmel zárta. Norris Max Verstappen mögött második lett az egyéni pontversenyben, Piastri pedig a negyedik helyen végzett.

A McLaren 2025-ben: Lando Norris világbajnoki címe és újabb csapatsiker

A McLaren a konstruktőri cím védőjeként és a világbajnokság egyik fő esélyeseként kezdte a 2025-ös szezont. Az MCL39 az előd sikereire épített, és már a nyitófutamtól a mezőny leggyorsabb autói közé tartozott.

Lando Norris megnyerte az idénynyitó Ausztrál Nagydíjat, ám fokozatosan csapattársa, Oscar Piastri vált a legfőbb ellenfelévé az egyéni világbajnoki címért. Az ausztrál többek között Kínában, Bahreinben, Szaúd-Arábiában és Miamiban is győzött, és a szezon jelentős részében vezette a pontversenyt.

A két versenyző rivalizálása azonban nem gyengítette a McLaren helyzetét a konstruktőri világbajnokságban. A csapat rendszeresen mindkét autójával dobogóra állt, és a Szingapúri Nagydíjon bebiztosította tizedik konstruktőri világbajnoki címét, hat futammal a szezon vége előtt.

Az egyéni világbajnoki címért jóval drámaibb küzdelem zajlott. A szezon második felében Norris elkezdte ledolgozni hátrányát Piastrival szemben, miközben a Red Bull versenyzője, Max Verstappen is visszaszállt a harcba. A McLaren helyzetét tovább nehezítette, hogy a Las Vegas-i Nagydíjról mindkét autóját kizárták a padlólemez kopólemezének túlzott kopása miatt.

Az új világbajnok kilétére csak a szezonzáró Abu-dzabi Nagydíjon derült fény. Norrisnak a harmadik hely is elegendő volt első világbajnoki címéhez. A szezont 423 ponttal zárta, mindössze két ponttal megelőzve Verstappent. Piastri 410 ponttal harmadik lett.

A McLaren mindkét versenyzője hét győzelmet aratott az idény során. A csapat így a 24 nagydíjból 14-et nyert meg, a konstruktőri világbajnokságban pedig 833 pontot gyűjtött, 364-gyel többet a második helyezett Mercedesnél. Emellett összesen 34 dobogós helyezést szerzett.

A McLaren ezzel 1998 óta a legsikeresebb évét zárta: legutóbb akkor nyerte meg ugyanabban a szezonban az egyéni és a konstruktőri világbajnokságot is. Lando Norris a McLaren történetének tizenharmadik egyéni világbajnoki címét szerezte meg, a csapat pedig tizedszer lett konstruktőri világbajnok.

A brit csapat élre való visszatérését Zak Brown és Andrea Stella vezetése, valamint az átszervezett műszaki részleg alapozta meg. A 2025-ös szezon végére a McLaren a győzelem nélküli évektől eljutott a világbajnoki duplázásig, tovább építve a Senna, Prost, Häkkinen és Hamilton nevével fémjelzett generációk sikereire.